Az autizmusbarát grafikai tervezés nem azt jelenti „bonyolultabban működő” felhasználóknak tervezünk — ők csak láthatóbbá teszik azt, amit mindenki érez: a túl sok inger fárasztó, a kaotikus elrendezés bizalmatlanságot szül, az érthetetlen struktúra elriaszt.
A KSH statisztikái alapján a 19 év alatti érintettek száma mára megközelíti a tízezret. Együtt élünk: a szomszéd, az ügyfél, a főnök, a testvér. És mégis, az esetek döntő többségében a terek, az anyagok, a designok úgy készülnek, mintha ők nem léteznének. Pedig nem ördöglakat, csak egy kis plusz figyelem.
Ha egy design nekik is működik, mindenkinek jobban működik. Ez nem kompromisszum. Ez jobb tervezés.
Európában első: autizmusbarát cirkuszi előadás Budapesten
A hétvégén Európában először tartottak autizmusbarát cirkuszi előadást. Magyarországon. A Fővárosi Nagycirkuszban. A grafikai anyagokat én készítettem hozzá.
Évek óta dolgozom együtt a Nemzetközi Cseperedő Alapítvánnyal — a Mesemúzeum, a Vasúttörténeti Park és a Budapesti Fesztiválzenekar Kakaókoncertjének autizmusbaráttá tételében is közreműködtem. Egyre inkább el tudom képzelni, mit élhet át egy autista gyermek egy kulturális, közösségi program során.
Váratlan hangok. Ismeretlen tér. Nem tudja, mi következik. Nem tudja, hova mehet, ha sok lesz. Ez nem egy kis kellemetlenség — ez tud akkora teher lenni, ami miatt az egész élmény elvész. Ami miatt a szülő inkább otthon marad a gyerekével, mert nem éri meg kockáztatni.
Mit jelent vizuálisan autizmusbarát anyagot tervezni?
A feladatom az alapítvány szakembereivel szoros együttműködésben az volt, hogy ezt a kiszámíthatatlanságot csökkentsük — méghozzá a lehető legtöbb vizuális támogatással.
Az alábbi területeken dolgoztam (főleg :D):
- Felkészítő anyagok — olyan grafikai eszközök, amelyekkel a gyerekek otthonról megismerhetik a cirkusz tereit, megtudhatják, mi fog történni velük és mikor.
- Lumi, a karakter — aki összefogja az anyagokat, és ismerős segítőként kalauzol végig rajtuk. Külön izgalmas kihívás volt úgy megtervezni, hogy mind a lányok, mind a fiúk azonosulni tudjanak vele.
- Figyelemfelhívó plakátok a cirkuszművészeknek — amelyek őket is felkészítik: ezen az előadáson egészen más reakciókra számíthatnak. Halkabb zene, enyhébb fények — és taps helyett a kezünket rázva fejezzük ki, ha tetszik valami. Mert ez nekik is feladat.
- Élményfeldolgozó füzet — összekötős játékkal a valódi előadás fotóiból, és játékos gyakorlatokkal, amelyek mentén a gyerekek visszajelezhetik az alapítványnak, hogyan érezték magukat, mi okozott még így is nehézséget — hogy a következő alkalommal ez is javításra kerülhessen.
Egyértelmű vizuális jelzések. Kiszámítható struktúra. Olyan dolgok, amelyek bármilyen grafikai tervezés alapjai kellene, hogy legyenek — sokszor mégsem azok.
Milyen élmény egy autizmusbarát cirkuszi előadás?
Ültem a nézőtéren, körben az emberek kezében az általam tervezett műsorlap, amelyen minden műsorszám mellett ikonok hívják fel a figyelmet arra, hogy adott esetben várható erősebb hang, intenzívebb fény, nagyobb izgalom. Nézegetik, lapozgatják — apa, tesó, barát, fejüket összedugva. Véget ér egy műsorszám, és az előadás-eleji érzékeny felkonferálás mentén, közönség soraiban az is, aki nem is tudta, hogy különleges előadásra váltott jegyet, megpróbál nyuszitapsolni vagy integetni a lelkes kiáltás helyett. Figyelünk egymásra, és nem nagy ügy.
Amit leginkább elviszek magammal, az mégis a következő pillanat:
Egy szülő mondta az előadás után, hogy a gyereke végigülte az előadást. Először életében. Miközben neki nem kellett rettegnie attól, hogy kellemetlen élményekkel térnek haza. Először életében.
Ennyi volt az egész. Mégis ez volt az egyik legjobb visszajelzés, amit valaha kaptam — anélkül, hogy egyetlen szó szólt volna arról, szép-e az anyag, amit terveztem.
Neked is van ilyen projekted?
Ha neked is van projekted, ahol szeretnéd, hogy a design valóban mindenkinek szóljon — nem csak a „tipikus” felhasználónak —, írj nekem.
Az elkészült anyagokat a Fővárosi Nagycirkusz honlapján vagy a Cseperedő Alapítvány általam készített weboldalán tudod megnézni.
